Azt kérded, a Fogadj örökbe egy Macit árverésen, mi az a „cigány jóskártya”, mely eddig az íróasztalomon nagy becsben állt? A kártyát egy olvasómtól kaptam.

A „Véletlen öröm.”

Az van ráírva: „CSAK ÚGY!”.

Ez a mondat egyik írásom szállóigéje. Íme egy részlet belőle:

„Bármikor szívesen veszek ajándékot a feleségemnek, de sohasem karácsonyra, névnapjára, hanem „csak úgy.” Meglátok valamit, tudom, hogy örülni fog neki, megveszem és odaadom.

„Tessék.”

„Mi ez?”

„Bontsd ki!”

És ekkor mindig elhangzik a csodálkozó kérdés:

„Miért kaptam ezt?”

„CSAK ÚGY!” – felelem.

Rám néz, nem érti. De látom, örül neki. Százszor jobban, mint egy karácsonyi ajándéknak. Boldogan csillog a szeme. Őszintén. Mert az öröm váratlanul éri.

Az ihlet, a jókedv, de még az isteni áldás is váratlanul csap le az emberre. Ezért csodálatos.

 

a ” FOGADJ ÖRÖKBE EGY MACIT “árverésről