100.000 – KÖSZÖNTŐ !
Szeretettel köszöntöm facebook közösségem százezredik tagját. Még nem tudom, ki volt az, aki éppen akkor kattintott, amikor a bűvös szám, a 100. 000 megjelent a „kedveli” rovatban.
Hozzád szólok most.
Hidd el, hogy első vagy!
Első és egyetlen.
Egy igazán jó közösségben mindenki első és egyetlen.
Ha anya vagy, és tíz gyereked van, tudod.
Boldogság, és persze nagy felelősség a tíz gyerek – de mindegyik egyetlen.
Mindegyik külön világ.
Mindegyik más, és éppolyan fontos és egyedi ember, és szeretett gyerek, mint a többi.
A Sok, ha lelki szemekkel nézel, nem nagy szám.
A nagy szám: az Egy.
Az egyetlen.
Ha szeretsz valakit, azt mondod neki: „Egyetlenem!”
És ebben minden benne van.
Most, kedves barátom, beléptél egy olyan közösségbe, ahol sokan vannak.
Nagyon sokan.
De ha nem érzed, hogy te vagy az EGYETLEN, ne maradj itt.
Pártok, vallások és szervezetek hajlamosak a mennyiséget nézni, a mennyit.
Nálam azt tapasztalod majd, hogy az én számomra, a milyen a legfőbb szó.
Nem a mennyi.
Ha írok, nem sok embernek írok, hanem mindig csak egynek: Neked. Aki lelkemnek arra a helyére állt, miközben olvassa művemet, ahol a TE van.
Nem tudok a szemedbe nézni.
Sajnos, még a kérdésedre sem válaszolni.
Ez egy ilyen műfaj.
De a mondataid eljutnak hozzám.
Ezen az oldalon te adsz nekem.
Akár csak úgy, hogy magadról mesélsz.
Szeretettel köszöntelek, az EGYETLENEK nagy társaságában.
Müller Péter
